A mindennapi életünk egyik elengedhetetlen mozgatórugója a kommunikáció. Nap mint nap információt közlünk és fogadunk, ezt megtehetjük verbálisan (szavakkal) és nonverbálisan (testbeszéddel) is – barátainkkal, kollégáinkkal és családtagjainkkal egyaránt napi szinten tartjuk a kapcsolatot.

Egy konfliktus esetében, legyen szó munkahelyi vagy magánéleti jellegűről, általában az alábbi javaslat jut először az eszünkbe:

“Beszéljük meg!”

Azonban az eredményes megbeszélés sok esetben kudarcba fullad – biztosan Te is voltál már olyan helyzetben, amikor például a pároddal összekaptatok valamin, és a megoldás megtalálása helyett inkább azt érezted, hogy elbeszéltek egymás mellett. Ilyenkor a kommunikáció sokszor torkollik heves vitákba, vagy éppen olyan kijelentések hagyják el a szánkat, amikről azt kívánjuk, bárcsak ki se mondtuk volna őket – vagy legalábbis másképp fogalmaztuk volna meg azt, ami éppen bennünk zajlik.

Az eredményes kommunikáció és a konfliktuskezelés egyik legjobb eszköze az asszertivitás illetve az asszertív kommunikáció – vizsgáljuk meg közelebbről, hogy miként segíthet ez a módszer a sérelemmentes konfliktuskezelésben!

Mit jelent asszertívnek lenni?

Az asszertív szó egyre többször üti fel a fejét a köznyelvben is, azonban magával a szó jelentésével már annál kevesebben foglalkoznak.

Az asszertív ember kiválóan érvényesíti önmagát és tulajdon érzéseit – azonban mindezt úgy csinálja, hogy közben környezetére és a jelenlévő személyek érzéseire és igényeire tekintettel van, nem célja azokat elnyomni, épp ellenkezőleg. Mások meglátásai fontosak a számára és nyitott rájuk, megoldásközpontú szemléletmódja van – határozottan, nyitottan és transzparensen viszonyul embertársaihoz.

Törekszik arra, hogy azt a végkimenetelt találja meg, ami egyensúlyt teremt és ami nem nyomja el mások érzéseit – a közös nevező megtalálása sokkal kedvezőbb a számára, mint a dominancia. 

Mi az asszertív kommunikáció?

Az asszertív kommunikáció az az eszköz, aminek a segítségével ez az önérvényesítés és az egészséges konfliktuskezelés végbemegy. Ez a kommunikációs stílus az egyedi megközelítésével megadja számunkra a lehetőséget, hogy a saját és a másik fél érzéseit figyelembe véve jussunk közös nevezőre. 

Ennek a módszernek a megközelítése az, hogy a szituáció által kiváltott érzéseinkről és nehézségeinkről beszéljünk anélkül, hogy a másik nézőpontját érvénytelenítenénk vagy lealacsonyítanánk. A legnagyobb különbség abban rejlik, hogy itt a kommunikáció szereplői nyíltan meghallgatják egymást és számításba veszik amit a másik érez és mond, mindezt pedig transzparensen, szurkálódástól mentesen és egy biztonságos légkörben valósul meg.

Mindez leírva azonban még lehet, hogy nem ad átfogó képet arról, hogy ez pontosan hogy is valósul meg – nézzünk meg néhány példát!

Mi nem asszertív kommunikáció?

Ahhoz, hogy tisztán lássuk a két kommunikációs stílus között a különbséget, vegyünk sorra néhány szituációt, ahol a kommunikáció nem asszertíven ment végbe.

“Hogy te mekkora bunkó vagy, hogy állandóan késel!”

Ez a kijelentés hatalmas érzelmi töltettel rendelkezik, és a nyugodt hangnem helyett egy agresszív, már-már támadó stílust vesz fel a másik féllel szemben. Noha a frusztrált érzéseink jelenléte teljesen jogos, ezt a másikon kitölteni már annál kevésbé – hiszen a megoldás felé egyetlen lépést sem tettünk, a goromba jelzővel való illetés pedig csak még több sértettséget és frusztrációt szül. 

Az asszertív kommunikáció egyik fő jellemzője, hogy a konfliktust nyugodtan és a másikat egyenrangú félként kezeljük – a negatív való jelzőkkel való illetés pedig egy olyan folyamat, ami mindkét fél számára csak stresszt, esetleg veszekedést szül.

“Nekem mindegy, azt csinálsz, amit akarsz.”

Egy klasszikus passzív-agresszív kijelentés, aminek a bedobásában szinte mindannyian bűnösek vagyunk. Míg ezzel a mondattal nem támadunk verbálisan a másik félnek, de sem az ő, sem a saját akaratunk és érzéseink nem kerülnek megbeszélésre és érvényesítésre. A kijelentéssel megengedjük a másiknak, hogy a viselkedést vagy a tevékenységet úgy folytassa, mint azelőtt, hiába zavar minket – lehet, hogy nem merjük direkt módon kommunikálni az érzéseinket, mert tartunk a másik reakciójától és a következményektől. 

Az asszertív kommunikáció által egyenes módon közöljük az érzéseinket, itt azonban rejtve maradnak, és a megoldás felé ismét nem tettünk lépéseket.

Példák az asszertív kommunikációra

Ahogy azt láthattuk, a nem asszertív kifejezések lehetnek támadóak és passzív agresszívak is, amik által a beszélgetés vita és még nagyobb konfliktus felé sodródhat. Nézzük most meg azt, milyen asszertív kifejezéseket használhatunk!

“Amikor sokat késel és nem jelzel előre, akkor frusztráltnak és szomorúnak érzem magam. Hogy látod, mit tudnánk tenni, hogy ilyen ne történjen meg a jövőben?”

A támadó, “bunkózós” kijelentéssel ellentétben itt nem a másik felé irányítjuk a fókuszt, hanem saját magunkra. Nem feltételezett dolgokat, hanem tényeket közlünk, hiszen a barátunk valóban késett és emiatt ténylegesen negatív érzések kavarognak bennünk – majd elkezdünk elindulni a megoldás felé vezető úton, úgy, hogy ebbe a másik felet is bevonjuk bármiféle ítélkezés vagy rosszindulat nélkül.

“Manapság lehangoltnak érzem magam, mert kevés minőségi időt töltünk kettesben, pedig fontos vagy nekem. Tudunk erről beszélni?”

A passzív agresszív megnyilvánulás helyett őszintén elmondjuk hogy mit érzünk, illetve annak az okát, szintén tényekre hagyatkozva. A vádló kifejezések (“elhanyagolsz”, “nem is érdekellek téged”) mellőzésével nyugodt hangnemben közöljük érzéseinket, amiket a kialakult helyzet vált ki belőlünk, majd az előző példához hasonlóan itt is kikérjük a véleményét és az ő nézőpontját, hogy megtaláljuk a legkézenfekvőbb megoldást.

Összegezve, kijelenthetjük, hogy az asszertív kommunikáció tényeken alapul, és a saját érzéseinket közöljük, amit egy szituáció váltott ki belőlünk. Bármiféle vádtól és ítélettől mentesen fordulunk a másik fél felé, határozottan, mégis eredményesen nyílunk meg arról, ami zavar minket. 

Sajátítsd el Te is az asszertív kommunikációt!

Az asszertív kommunikáció mind a magánéleti, mind a munkahelyi konfliktusok kezelésében rendkívül hasznosnak bizonyul. A problémákat nyíltan és nyugodtan tudjuk a segítségével kezelni, azonban ehhez elengedhetetlen az önismeret és a kommunikációs stílus elsajátítása.

Coaching foglalkozásaim keretében a hatékony, asszertív kommunikációt segítek neked elsajátítani, miközben közelebbről megismerheted magad – megtudhatod, hogyan kommunikálsz, illetve a pszichológusok által akkreditált tesztjeim is pontos és átfogó képet adhatnak arról, hogy milyen erősségekkel rendelkezel és mik azok a területek, ahol jelentős fejlődést érhetsz el.

Ha Te is szeretnél mélyebb önismeretre szert tenni, fordulj hozzám bizalommal!